Címkék

,

Ezen írásunkban azt vizsgáljuk, milyen szempontrendszer érvényesül, ha valaki egy zsidó gyülekezet tagja kíván lenni.

A hitközség héberül קהל, annyit tesz: gyülekezet. Neveztetik még קהילה, עדה vagy ציבור néven is, mindegyik esetben a magyar megfelelője szintén gyülekezetet, közösséget jelent. A rabbinikus irodalomban בני העיר , a város fiai néven is említik a zsidó gyülekezetet. E közösség célja, hogy a zsidó vallásnak megfelelően gyakorolja és felügyelje autonóm hit- és társadalmi életét. A hitélet gyakorlása alapvetően a közösségi ima és i.tentisztelet.

Rábénu Gérsom rendelete értelmében a zsidóság egyik feltétele a zsidó anya. Zsidó továbbá az, aki valamely rabbinikus bíróság, בית דין  előtt betért és e tényt az illetékes בית דין által kiadott hiteles okirattal igazolni tudja. A בית דין három, haláchában, azaz a zsidó jogban járatos személy /a mai magyarországi gyakorlatban rabbik/, a zsidó társadalmi önszerveződés legfőbb jogi fóruma. A Misna Kiddusin traktátusa 4. fejezet 7. misnájában áll:

ישראל שנשא גיורת בתו כשרה לכהונה

Ha zsidó betért asszonyt vesz el, lánya kohanitához is férjhez mehet. Mivel a kohanitára igen szigorú házassági szabályok vonatkoznak, fentiekből következik, hogy a betért olybá számít, mint a született zsidó.

Hogyan definiálható a közösség?

A Ritva a Talmud Bava Batra traktátus 8a lapjához írott kommentárjában leírja:

והאומר על מי שהוא מקהל פלוני דינו כאומר מבני הקהל, והאומר דרי העיר דינו כיושבי העיר

A Bné Hákáhál (azaz a közösség tagjai) fogalmába a városban ideiglenesen lakók ugyanúgy beletartoznak, mint az ott élők.

A Misna Skálim traktátus 2. fejezet 1. misnájában áll:

בני העיר ששלחו את שקליהן

A város fiai, akik elküldték a fél sekelüket…

Ebből következően „a város fiai” kitétel a városban lakó zsidókra vonatkozik. A Rámbám Misné Torá című munkájának Hilchot Ével traktátusában, a 14. fejezet 10. pontjában azt írja:

מת אחד בעיר, כל בני העיר אסורין בעשיית מלאכה עד שיקברוהו

Ha valaki meghal a városban, a város fiai nem dolgozhatnak addig, míg el nem temetik. A város fiai terminológia alatt itt is a zsidókat érti. Nátronáj Gáon teszi ezt egyértelművé, mikor az Orách Chájjim 113. fejezetéhez írott responsumában kijelenti:

ובית הכנסת של כל בני העיר ההיא

A zsinagóga a város fiaié.

Rási Mózes IV. könyve 14. fejezete 27. verséhez írott kommentárja kijelenti:

לעדה הרעה וגו’ – אלו המרגלים, מכאן לעדהי שהיא עשרה

A gyülekezet legalább tíz emberből áll. Kijelentésének alapja a Misna Szánhedrin traktátusának 1 fejezet 6. misnája:

ומנין לעדה שהיא עשרה שנאמר עד מתי לעדה הרעה הזאת

Honnan tudjuk, hogy a gyülekezet tíz fő? Megíratott: Meddig még e gonosz gyülekezet?

A Sulchán Áruch Orách Chájjim traktátusa 55. fejezet első pontja értelmében bizonyos imákat /Káddis, Kedusa illetve borchu/ csak 10 felnőtt zsidó férfi jelenlétében lehet mondani.

אומרים קדיש. וא”א אותו בפחות מי’ זכרים בני חורין גדולים שהביאו ב’ שערות, וה”ה לקדושה וברכו שאין נאמרין בפחות מעשרה.

Ugyancsak e traktátus 592. fejezetének 2. pontja értelmében a sófárfúváshoz is minján, tíz férfi kell:

יחיד אינו מפסיק לתקוע בברכות

 A 128. fejezet 1. pontja kimondja, hogy a kohanita áldáshoz is minján szükséges:

אין נשיאת כפים בפחות מי׳

A Talmud Megilla traktátusa 23b lapján olvasható:

כל דבר שבקדושה לא יהא פחות מעשרה

Minden olyan tevékenység, amelyben szentség van, nem folytatható tíz főnél kevesebb jelenlétében. A Misna meghatározza a felnőttkor alsó határát is. Az Ávot traktátus 5. fejezet 21. misnája azt írja:

בן שלש עשרה למצות

A micvák teljesítéséhez legalább tizenhárom évesnek kell lennie a fiúnak. Josua ibn Suib, a Rásbá tanítványának drásáiban, a Mispátim uskálim szakaszban olvasható, hogy a tizenhárom év az I.teni tizenhárom tulajdonságnak feleltethető meg. A Remó a Sulchán Áruch Chósen Mispát traktátusa 235. fejezet 1. pontjában leszögezi:

דהיינו שהקטן בן שלש עשרה והקטנה בת י”ב

A fiúk tizenhárom, a lányok tizenkét év alatt kiskorúak. Ugyanezen fejezet 12. pontja kijelenti:

נעשה גדול למפרע מבן י”ג שנה ויום אחד

A tizenhárom éves és egy napos fiú a nagykorú.

Fentiek értelmében a hitközségnek legalább tíz, helyben lakó felnőtt férfit kell tömörítenie, és azoknak a tagfelvétel időpontjában zsidóknak kell lenniük. A hitközség bármely posztjára, mely nem igényel vallási képzettséget és végzettséget, választók és választhatók.

A rabbinikus irodalom döntvényei javarészt férfiakra vonatkoznak. Ennek oka, hogy a rituáléban a nők, megfelelve az adott kor társadalmi viszonyainak, háttérbe szorultak. Ez nem jelenti azt, hogy a zsidó életben ma a nők másodrangúak lennének. Értelemszerűen a hitközség, mint társadalmi csoport, a nőket tagjai közé sorolja, a férfiakkal megegyező feltételrendszer szerint. A hitközség, mint társadalmi csoport életében a felnőtt nők a férfiakkal megegyező státusúak, így egy hitközség nem vallási funkcióira természetszerűleg választók és választhatók.

Megjegyzendő, hogy közigazgatásilag a felnőttkor /alkalmazkodva a magyar jogrendhez/ tizennyolc éves kornál kezdődik.

Advertisements