Címkék

, , ,

Kérdés érkezett: X üzletet kötött Y-nal. Y nem csupán nem teljesítette vállalt kötelezettségeit, de a rendelkezésére bocsátott alapanyagokat is használhatatlanná tette. Mit tehet X a halácha szerint?


Egy szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése jogi eset. Természetesen a haláchának is van véleménye, s hasonlóan a civil joghoz, több szempontból is meg kell vizsgálnunk az esetet. E témának igen nagy irodalma van a modernkori rabbinikus művekben, így most -mintegy kivonatosan- csak az alapelveket ismertetjük.
A teljesítés elmaradása, vagy a rosszul teljesítés között különbség van. Lássuk először, mi a halácha álláspontja, ha nem teljesül a vállalt kötelezettség.
Mózes V. Könyve 6. fejezet 18. versében áll:

ועשית הישר והטוב בעיני ה׳

És azt tedd, ami egyenes és jó I.ten előtt.
Ebből a versből indul ki a zsidó morál, mely nem csupán a vallási életet, hanem a civil lét minden szegmensét áthatja.
A Sulchán Áruch Chosen Mispát traktátus 103. fejezet 1. paragrafusában áll:

כששמין השלשה שמאין קרקע הלוה, אין שמין אלא כפי הזמן וכפי השעה שנמכרים הקרקעות אז באותו מקום

Mikor a Bét Din meghatározza a föld értékét, akkor az adásvétel helyét és időpontját veszik figyelembe. Ebből világosan látszik, hogy az értéket nem a becslés, hanem a piaci viszonyok határozzák meg. Miként a tolvaj esetében, akinek kártérítési kötelezettsége az eltulajdonított ingóság a lopás időpontjában fennálló értékének függvénye, úgy a károkozónak kártérítési kötelezettsége a sérült ingóság a károkozás időpontjában fennálló értékének függvénye.
A fent említett egyenesség szinonimája az őszinteség. Aki nem őszinte, sok tórai tilalmat hág át. Ezek közül egyet emelünk most ki: a lopást, annak is egy speciális ágát, a megtévesztést /Megtévesztés héberül: גניבת דעת a tudat ellopása/.
A Toszefta Bava Kama traktátus 7. fejezet 8. haláchájában áll:

שבעה גנבין הן הראשון שבכולם גונב דעת הבריות

Hétféle tolvaj van, s a legnagyobb közöttük az, aki becsapja a teremtményeket.
A megtévesztés különösen nagy bűn, hiszen az áldozat még annak sincs tudatában, hogy áldozattá vált. Csak később világosodik meg számára helyzet, amikor már nem tud védekezni.
A Talmud Chulin traktátus 94a lapján áll:

ת”ר: לא ימכור אדם לחבירו סנדל של מתה בכלל של חיה שחוטה

Ne adja el az ember az elhullott állat bőrét levágott állat bőreként.
Olyan dolgokat is figyelembe vesz a halácha, mely a mai ember számára természetes, de a régi időkben a vevő kiszolgáltatottsága okán irreleváns lehetett. A fenti megállapítás apró minőségi különbséget takar, ám a halácha megköveteli a pontosságot, az őszinteséget.
A Sulchán Áruch Chosen Mispát traktátus 228. fejezet 6. paragrafusában áll:

אסור לרמות בני אדם במקח וממכר או לגנוב דעתם, כגון אם יש מום במקחו צריך להודיעו ללוקח. אף אם הוא עובד כוכבים

Tilos megcsalni az embereket az adás-vétellel, vagy becsapni őket, s ha hibás az áru, tudatni kell a vevővel, akkor is, ha az nem zsidó.
E törvény mutatja, hogy a halácha nem tesz különbséget (ha nem kifejezetten vallási természetű dolgokról van szó) ember és ember között vallása vagy nemzetisége alapján. A halácha fejlődése során kiemelt figyelmet kapott a nem zsidókkal való bánásmód, tekintve, hogy a többségi társadalom mindig is hajlamos volt az egyes zsidó viselkedése alapján megítélni a teljes zsidó népességet. A már szállóigévé vált mondat: כל ישראל ערבין זה לזה, minden zsidó felelős a másikért elve nyilvánul meg a Sulchán Áruch törvényében.
Fentiek alapján állíthatjuk, hogy egy vállalt kötelezettséget pontosan és szerződésszerűen kell teljesíteni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a szenvedő fél kártérítésre jogosult.
Honnan tudjuk, hogy az okozott kárért kártérítés jár? A Sulchán Áruch Chosen Mispát traktátus 378. fejezet 1. paragrafusában áll:

אסור להזיק ממון חבירו. ואם הזיקו, אף על פי שאינו נהנה, חייב לשלם נזק שלם, בין שהיה שוגג בין שהיה אנוס. ודווקא שאינו אנוס גמור, כמו שנתבאר כיצד, נפל מהגג ושבר את הכלי, או שנתקל כשהוא מהלך ונפל על הכלי ושברו, חייב נזק שלם

Tilos felebarátjának anyagi kárt okoznia, s ha megtette, akkor is meg kell térítenie, ha nincs belőle haszna, akár véletlenül történt, akár valamilyen kényszer hatása alatt, különösen, ha a kényszerítő erő nem teljes. Hogyan? Leesett a tetőről, és összetört egy edényt, vagy séta közben ráesett, és összetörte, teljes kártérítéssel tartozik.
A kártérítés mértékét az adott esettől függően igen bonyolult és alapos számítások állapítják meg. Annak megállapítására minden esetben az adott település Bét Dinje jogosult.
Azt azonban kijelenthetjük, hogy a kártérítés nem történik kötelezően pénzben. A Talmud Áráchin traktátus 27a lapján áll:

שוה כסף ככסף

Ami pénzt ér, az olyan mint a pénz. Eszerint a kártérítés minden olyan eszközzel történhet, melynek pénzben kifejezhető értéke van.
Ám mi a helyzet a nem szándékosan okozott kárral? Jelen esetben ez a rosszul teljesítésnek megfelelő eseménysorozat.
A Misna Bává Kámá traktátus 2. fejezet 6. misnájában áll:

אדם מועד לעולם

Az ember olybá vétetik, mintha mindig figyelmeztették volna.
A Misna arra utal, hogy valaki csak akkor tehető felelőssé a károkozásért, ha előtte figyelmeztették. Itt a felelősséget úgy értelmezi a Misna, hogy az embernek mindig figyelnie kell a cselekedeteire, és fel kell mérnie annak következményeit.
A Gemárá ugyanezen traktátus 27b lapján Ulla azt mondja:

לפי שאין דרכן של בני אדם להתבונן בדרכים

Az ember nem figyeli állandóan a megszokott utat. Azaz: automatizmusok esetén az ember feltételezi, hogy minden a megszokott rend szerint halad, nem történik semmi rendkívüli esemény, így a véletlen károkozásért nem is felelős.
A Toszafot e helyen azonban megjegyzi, hogy ez a vélemény csak abban az esetben releváns, ha egy kis odafigyeléssel a károkozás megelőzhető lett volna. Ezt a hasonlatot hozza:

אונס שהוא כעין אבידה

A véletlen károkozás olyan, mint mikor elveszít valamit. Rávilágít a megelőző figyelem fontosságára e mondat.
Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a halácha ismer egy olyan fogalmatגרמא בניזקין , azaz olyan, nem szándékos károkozás,  mely ab ovo tilos ugyan, a Bét Din mégsem kötelezheti az elkövetőt kártérítésre.
Mi a helyzet akkor, ha a károkozó nem ismeri el az általa okozott kárt?.
A Sulchán Áruch Chósen Mispát 95. fejezet 6. paragrafusa példát említ:

החופר בשדה חבירו בורות, שיחין ומערות, והפסידה, והרי הוא חייב לשלם, בין שטענו שחפר והוא אומר: לא חפרתי, או שטענו שחפר שתי מערות והוא אומר: לא חפרתי אלא אחת, או שהיה שם עד אחד שחפר, והוא אומר: לא חפרתי כלום, פטור משבועה דאורייתא

Aki szomszédja földjébe kutat, gödröt vagy alagutat ás, és kárt okoz vele, meg kell fizesse azt. Ha téved, és azt mondja: csak egy gödröt ástam, pedig kettő volt, vagy valaki látta, hogy ás, de ő tagadja, mentes az eskü tórai következményeitől.
A Cházon Is leszögezi, hogy fentiek alapján nem csupán helyre kell állítani az eredeti állapotot, de a helyreállítás minden költsége a károkozót terheli.

Összegezve az elmondottakat: egy szerződés nem teljesítése olyan bűn, melyet megfelelő kártérítésnek kell követnie a szerződésszegő részéről. A rosszul teljesítés azonban csak akkor lehet kártérítési alap, ha kis odafigyeléssel vagy nagyobb gondossággal eljárva a szerződést maradéktalanul teljesíteni lehetett volna. Az el nem ismert károkozás is károkozás, és a kárt okozónak viselnie kell cselekedete következményeit.
Megjegyzés: mint a bevezetőben említettük, a problémakör igen összetett. Mi egy bizonyos szemszögből elemeztük a haláchikus forrásokat, minden Bét Dinnek és rabbinak szuverén joga más nézőpontot választani.

Reklámok