Kérdés: ha valaki elhagyta ősei hitét, és más vallás gyakorló híve lett, eltemethető-e a zsidó temetőben, szülei mellé?

Válasz: Először is tisztáznunk kell, hogy a rabbinikus irodalomban fellelhető-e a vallás elhagyásának fogalma.

A Talmud bőséggel ellát bennünket e kérdéskörben is hasonló kifejezésekkel. A hitehagyottakra több megjelölést is olvashatonk a fóliánsokban. A leggyakrabban használt kifejezések: míneus, epikureus (apikoresz), hittagadó (kofér beikár), mumár. Noha ezek hasonló értelmű kifejezések, más-más jelentéstartalmat hordoznak.

A míneusok nem hisznek I.ten egységében, a fizikai feltámadásban, Izrael kiválasztottságában, de hisznek egy önálló Gonosz létezésében. Rámbám azonosítja őket az ateistákkal.

Az epikureusok nem hisznek I.ten természetet is kontrolláló hatalmában, s nem tartják magukra nézve kötelezőnek az i.teni törvényeket.

Kofér az, aki tagadja az Írott és a Szóbeli Tan i.teni eredetét, s az azokat tanító és magyarázó rabbik autoritását.

A mumár a klasszikus aposztata, az, aki a hitét akár formálisan is odahagyja.

Ab ovo megillet mindenkit a méltó felkészítés a búcsúra, és a zsidó törvények szerinti temetés. A Sulchán Áruch Jore Déá traktátus 344. fejezet 1. paragrafusában áll:

מצוה גדולה להספיד על המת כראוי. ומצותו שירים קולו לומר עליו דברים המשברים את הלב, כדי להרבות בכיה ולהזכיר שבחו. ואסור להפליג בשבחו יותר מדאי, אלא מזכירין מדות טובות שבו, ומוסיפין בהם קצת, רק שלא יפליג. ואם לא היו בו מדות טובות כלל, לא יזכיר עליו. וחכם וחסיד, מזכירים להם חכמתם וחסידותם. וכל המזכיר על מי שלא היה בו כלל, או שמוסיף להפליג יותר מדאי על מה שהיה בו, גורם רעה לעצמו ולמת

Nagy micva méltóképpen elbúcsúztatni a holtat, szívettépő szavakat mondani róla, hogy kiemeljék dicséretét, de tilos a megérdemeltnél jobban dicsérni; meg kell említeni a jó tulajdonságait, és hozzá kell tenni egy keveset… ha nem voltak jó tulajdonságai, nem szabad valótlanul dicsérni…

Ám értelemszerűen különbség tétetik (bármennyire is elv, hogy a halálban mindenki egyforma) halott és halott között. A Sulchán Áruch Jore Déá traktátus 362. fejezet 5. paragrafusában áll:

אין קוברין רשע אצל צדיק, אפילו רשע חמור אצל רשע קל

Nem temetik a gonoszt az igaz mellé, sem a kevésbé bűnöst a végletesen gonosz mellé.

A kérdés az, hogy a hitehagyott fentiek szerint melyik kategóriába tartozik. Mint azt a bevezetőben láttuk, a „gonosz” megjelölés a rabbinikus irodalomban azokra nem vonatkozik, akik odahagyják a zsidóságot, sokkal inkább azok jelzője, kik le- letérnek a zsidó útról, de nem hagyják el azt.

A Rámbám Misne Torá c. műve Hilchot Mámrim traktátus 3. fejezet 1. haláchájában írja:

מי שאינו מודה בתורה שבעל פה אינו זקן ממרא האמור בתורה, אלא הרי זה בכלל האפיקורוסין

Aki nem hisz a Szóbeli Tanban, az az epikureusok közé tartozik.

Rabbi Menásse Klein Misne Háláchot c. munkája IV. kötet 172. fejezetében a Rámbámra hivatkozva kifejti, hogy amennyiben egy zsidó nem hisz a Tóra i.teni mivoltában (s ebbe beleértetik a Szóbeli Tan is), mintegy kiírja magát Izrael közösségéből. Ezt egyébként a Rámbám is kimondja, a fent idézett fejezet 2. haláchájában.

Ugyancsak a Sulchán Áruch Jore Déá traktátus 345. fejezet 5. paragrafusa írja:

כל הפורשים מדרכי צבור, והם האנשים שפרקו עול המצות מעל צוארם, ואין נכללים בכלל ישראל בעשייתם, ובכבוד המועדות וישיבת בתי כנסיות ובתי מדרשות, אלא הרי הם כבני חורין לעצמן כשאר האומות, וכן המומרים והמוסרים, כל אלו אין אוננים ואין מתאבלים עליהם

Aki eltér a közösség útjaitól, az az, aki leveti magáról a micvák igáját, és nem cselekszi azt, ami Izrael gyülekezetében szokásos, nem tiszteli az ünnepeket, a templomjárást és a tanulást, a tanházakat, ím,e olyan, mint bármely más nép fia. Ilyenek a mumárok (az aposztaták), akikért nem tartanak gyászt semmilyen formában…

Mi a helyzet azzal, aki nem csupán odahagyja a zsidó elveket, de aktívan más vallást gyakorol?

A Rámbám Misne Tora c. műve Hilchot Ávodá Zárá traktátus 2. fejezet 5. haláchájában írja:

ישראל שעבד עבודת כוכבים הרי הוא כעובד כוכבים לכל דבריו ואינו כישראל שעובר עבירה שיש בה סקילה, מומר לעבודת כוכבים הרי הוא מומר לכל התורה כולה

Az a zsidó, ki idegen kultuszt űz, olybá számít, mint a nemzsidó, nem pedig mint egy megkövezést érdemlő vétkező zsidó. A mumár, ki idegen kultuszt űz, tagadja az egész Tórát.

E szerint a más vallást gyakorló haláchikus státusza tisztázott: nem tekinthető zsidónak. Eljutottunk az eredeti kérdéshez: eltemethető-e a zsidó temetőben?

Rabbi Mesulám Rath Kol mevászér c. responzuma I. kötet 71. fejezetében írja, hogy egy nem zsidóhoz feleségül ment zsidó nőt –noha fentiek szerint nem kell gyászolni-, el lehet és kell a zsidó temetőben temetni, akárcsak a kiközösítetteket.

איסור התחתנות הוא שוה לאיש ולאשה דכתיב בתך לא תתן לבנו ובתו לא תקח לבנך, לכן אשה מישראל הנשאת לגוי היא בוגדת בעמה ומזלזלת באסור תורה זה ביד רמה וכו’ והוא בכלל הדברים שב”ד מנדין עליהם שאחד מהם הוא המזלזל בדבר אחד מדברי סופרים ואצ”ל מדברי תורה וכיון שכך דינה כדין מנודה שאין קורעין עליו ולא חולצין ולא מספידין, אבל עושים כבוד לאבליו עומדים בשורה ומנחמים וקוברים אותה בקברי ישראל

Rabbi Jechiél Jáákov Weinberg a Szridé És c. responzuma II. kötet 93. fejezet 607. oldalán írja, hogy –hivatkozással sok korábbi decisorra- a mumár, ha életében nem is számít zsidónak, halálában azonban nem tagadtatik ki Izrael közösségéből, és eltemethető a zsidó temetőben, sőt, sírkövet is lehet állítani emlékére.

Érdekességképpen megemlítjük, hogy Moshe Feinstein Igros Moshe c. művében úgy foglal állást, hogy egy, a szcientológiába kitértet zsidó módon kell előkészíteni a temetésre, de nem szabad zsidó temetőbe temetni, csak tizenkét hónap elteltével, exhumálással. Hozzáteszi, hogy mivel van egy csekély esélye, hogy halála előtt megtért, azonnal újratemethető. Itt a szcientológia része fontos, mivel nem hivatkozhatunk elmezavarra, hiszen a szcientológusok nem mehetnek orvoshoz (ha elmezavar állna fent, úgy a kitért nem volna felelős a tetteiért).

Összefoglalva: Aki kitér a zsidóságból és aktívan más vallást gyakorol, életében nem számíttatik zsidónak. halálban azonban nem tagadjuk ki, bár az iránta való gyász megnyilvánulása erősen korlátozott, a zsidó temetést nem tagadjuk meg tőle, hiszen életének egy bizonyos részét zsidóként élte le, s ezt a részt is eltemetjük vele együtt.

Reklámok