A zsidó naptárat úgy szerkesztették meg több, mint egy évezreddel ezelőtt, hogy Vájésev szidrája mindig a Chanukkát megelőző szombaton kerül felolvasásra. Ha két szombat esik az ünnepbe, akkor ez az első szombat.

keEz önmagában is lenyűgöző teljesítmény, ám felvet néhány kérdést. Mi a kapcsolat Vájésev hetiszakasza és Chanukka között? Hogyan lehet összefüggést találni két olyan esemény között, melyeket egymástól több ezer év választ el? Miért éppen József megpróbáltatás-sorozatának leírása előzi meg Chanukka ünnepét?

A válasz nem egyszerű. Hogy megértsük, ahhoz tudnunk kell, hogyan is gondolkodtak a régi bölcsek, milyen összefüggések alapján állapítottak meg ma már erőltetettnek tűnő logikai láncolatokat. Példáinkat a heti szidra szavain, eseményein keresztül mutatjuk be.

A Tóra kommentátorainak több kiindulópontja is volt. Az első a különféle kifejezések hasonlósága, vagy egyezősége. esetleg kiegészítése. Azt olvassuk, mikor Józsefet testvérei bedobják a gödörbe: והבור רק אין בו מים , a gödör üres volt, nem volt benne víz. A “nem volt benne víz” kifejezés látszólag felesleges, hiszen ha valami üres, akkor értelemszerűen nincs benne semmi. A héber szó azonban, mely a gödröt jelenti, kút jelentéstartalommal is bír. A hasonló kifejezésre építve gondolatmenetét Rási, a Tóra legnagyobb kommentátora kijelenti: víz ugyan nem (mert nem kútról van szó FR), de kígyók és skorpiók voltak benne( mert hiszen csupán egy mély gödör volt FR).

A következő módszer a héber szavak akrosztichonként való értelmezése. József testvérei gyűlöletét nem csak viselkedésével, de kivételezett helyzetével is kivívta. Apja csíkos köntöst vett neki. (Az egyiptomi ásatások koráig nem volt érthető, hogy miért is casus belli egy csíkos köntös. A falfestményekből aztán kiderült, hogy csíkos ruhadarabot a magasabb polcokat elfoglaló személyek hordtak, egyfajta státusszimbólum volt.) A csíkos héberül pászim, פסים. E négy betű a Midrást megalkotó rabbik értelmezésében négy héber szó akrosztichonja, azon neveké és kifejezéseké, melyek Józsefet Egyiptomba juttatták, vagy ott bajba sodorták: P, mit Potifár, Sz mint szajchárim, kereskedők, J, mint jismáélim, izmaeliták és M mint Midjánim, midjániták.

Kedvelt metódus továbbá az eseményekből kiolvasható összefüggések megtalálása. József tortúrája saját hibájából kezdődik. Így áll a szövegben: והוא נער את־בני בלהה ואת־בני זלפה נשי אביו ויבא יוסף את־דבתם רעה אל־אביהם. Atyja feleségei, Bilha és Zilpa fiainak volt segítője, de rossz hírnevüket keltette apjánál. Mivel? A Midrás szerint azzal vádolta őket, hogy élő állat húsából ettek; szolgáknak nevezte őket; erkölcstelenül viselkedtek a helyi lányokkal. I.ten minden bűnre azzal azonos büntetést mér. Vért ontottak? vérbe mártották fivérei a bajhozó köntösét. Szolgák? a kedvenc fiú maga is szolgává vált. Erkölcstelenséget követtek el? ő maga, mert nem volt hajlandó paráznaságra, börtönbe került.

Most, hogy mindezeket láttuk, térjünk vissza az eredeti kérdéseinkhez. Hogy jön mindez Chanukkához?

Chanukka, mint az közismert, a fény, a szabadság, az öröm ünnepe.

Mikor felidézzük a felemelő eseményeket, a makkabeusok hősiességét, az olajmécs csodáját, hajlamosak vagyunk megfeledkezni az addig elvezető eseménysorozatról.

Chanukka minden csodája, minden nemes pillanata akkor kezdődött, mikor IV. Antióchusz trónra lépett. A zsidó nép soha meg nem tapasztalt elnyomatás alá került. Saját országában, saját földjén idegen járom alatt sínylődött, s nem csupán idegen kultuszok feléledését kellett megtapasztalnia, de eltiltották saját hitének gyakorlásától, az életet jelentő zsidó rituálék a hatalom szava nyomán halálhozó aktussá váltak. Egyiptom rabsága, Babilónia száműzetése sem volt ily deprimáló. Fáraó szolgaságba taszította a népet, de hitét nem bántotta, egyszerűen nem érdekelte, milyen rituálét folytatnak. Babilónia megfosztotta hazájától és elpusztította Salamon Szentélyét, de száműzetésük földjén szabadon éltek. Most sem fizikailag, sem szellemileg nem voltak szabadok, saját hazájukban köszöntött rájuk a sötétség.


Így kezdődött József története is. A kedvenc gyermek, a kényeztetett fiú hirtelen elveszítette minden kiváltságát. Megtapasztalta a szolgaságot, megtudta, milyen kiszolgáltatva lenni mások akaratának. Mikor szolgaként végre kis szabadságot élvezhetett, hamis váddal újabb gyötrelmekbe kergették. Ő, aki az erkölcsöt védelmezte, bűnözővé vált, az erénye lett a veszte. Mikor felcsillant egy kis reménysugár, mikor háznagyként végre szabadabban lélegezhetett, akkor érte őt az újabb csapás. Nem csupán szabadságát vették el tőle: az újabb mélységekben megszűnt előtte a remény.

Íme,  a logikai kapocs: a sötétség megelőzi a fényt, az éjszaka feketébe vonja a világot. József életének éjszakáját olvassuk Chanukka előtt, s miként felvirradt a hajnal hősünk életében, úgy következett el az erőszakkal hellenizálni akart zsidó nép történelmében Chanukka máig világító fénye.

Reklámok