ויהי בעצם היום הזה הוציא יקוק את־בני ישראל מארץ מצרים על־צבאתם

És ezen a napon I.ten kihozta Izrael fiait Egyiptomból, minden csoportjukat.

E heti szakaszunkban, Baj hetiszakaszában véget érnek a csapások, a volt rabszolgák szabad emberekként elhagyják Egyiptomot.

Nehéz időszakot éltek át. Nem csupán a szolgaság megalázó élethelyzetét, de még a csapások kezdetekor, Mózes színre lépésével az egyiptomiak meg is nehezítették az életüket. Újabb és újabb módszereket ötlöttek ki, hogy a szolgaság szinte elviselhetetlenné váljék. Így próbálták megtörni a szabadságvágyat, az amúgy is depressziós zsidókat még jobban térdre akarták kényszeríteni.

I.ten azonban síkra szállt népéért. Mikor Fáraó nem hitt Mózesnek, a szeme előtt végrehajtott csodáknak, tíz csapás zúdult Egyiptomra. A virágzó birodalom fokról-fokra esett szét, s ahogy a zsidók kezdték felemelni fejüket, az egyiptomiak úgy vesztették el erejüket, reményeiket, hitüket.

Minden csapás közül a tizedik volt a legdermesztőbb. Az elsőszülöttek halála.

ויהי בחצי הלילה ויקוק הכה כל־בכור בארץ מצרים מבכר פרעה הישב על־כסאו עד בכור השבי אשר בבית הבור וכל בכור בהמה

Éjfélkor I.ten csapást zúdított Egyiptom földjének elsőszülötteire: a trónján ülő Fáraó elsőszülöttjétől a börtönben sínylődő fogoly elsőszülöttjéig, s minden állat elsőszülöttjére is.

Mai szemmel nézve, a XXI. század erkölcsi mércéjét visszavetítve a múltba, rettenetes igazságtalanságot fedezünk fel: a kollektív felelősség vélelmezését és büntetését I.ten részéről. Pedig már Ábrahám is így szól: Vajon az egész föld bírája ne cselekedne igazságosan?

Mit vétett a fogoly? Mi bűne volt minden egyiptominak? És az állatok?

Az állatok kérdése a legegyszerűbb. Egyiptom animizmusa az állatvilágot emelte be pantheonjába. I.ten az állatokon keresztül Egyiptom istenségeire sújtott le, bizonyítva azok mortalitását, nem isteni létét.

A többi kérdésre nem könnyű felenünk.

Vegyük figyelembe, hogy Mózes kora a mai erkölcsi érzület szerint kegyetlen és barbár ókor. A zsidó erkölcs is a Tórával kezdődik, melyet még a jövő méhe rejt az Exoduskor. Az Egyiptomot elhagyó zsidók szellemisége nem áll a mai kor erkölcsi szintjén, I.tennek az ő világképükhöz való és illő cselekedeteket kell végrehajtania. Ők is koruk gyermekei, miként mi sem tudunk elrugaszkodni saját időnktől.

Ám ha ez nem is teljesen meggyőző válasz, gondoljuk tovább a történteket.

I.ten időtlen, cselekedetei elsősorban az adott nemzedéknek, de tágabb értelemben minden kornak szólnak. Mai szívünkkel, mai felfogásunkkal is meg kell találnunk az erkölcsi igazolást. Amennyiben a tíz csapás üzenet a jövőnek, úgy viszonylag könnyű a következtetés.

Ma, 2019-ben azt kell mondjuk, az egyiptomiak nem voltak ártatlanok. Az elnyomatásnak mindenki -így vagy úgy- részese volt. Nagyon sok egyiptomi család profitált a zsidók munkájából. Elvégezték azt a feladatot, melyek nélkülük Egyiptom népére hárult volna, vagy élvezték a zsidó rabszolgamunka számukra termő gyümölcsét. És voltak, akik csak nézték a kegyetlenkedéseket, és nem emeltek szót ellene. Bűnösök voltak az elnyomók, a haszonélvezők és a közönyösek. Nem volt bűntelen egyetlen egyiptomi család sem.

A tizedik csapás figyelmeztetés minden korszak despotáinak, népének, jogtalanságot elkvetőinek: egy embertelen vagy igazságtalan rendszernek, de akárcsak egy nyilvánvaló jogtiprásnak nincsenek ártatlan résztvevői. Bűnösök nem csupán az aktív résztvevők, de a közönyösök, a némán szemlélődők is. Az igazságtalanság ellen ha nem emelünk szót, magunkat is vétkessé tesszük.

Reklámok