ואלה המשפטים אשר תשים לפניהם

S ezek a törvények, melyeket tudass velük…

A Tíz Parancsolat, melyet az elmúlt szombaton hallhatunk templomainkban, a Tóra esszenciája. E heti olvasmányunk, Mispótim szakasza a fenti mondattal bevezetve  a Tíz Igéből táplálkozva bővíti ki, fejleszti tovább azokat a rendeleteket, melyek a zsidó jogrendszer pilléreivé lettek.

Már a kinyilatkoztatott parancsolatokban is kiemelt helyet foglal el az emberi élet szentsége. Ne ölj!, szól I.ten, megszentelve ezzel az ember létét.

Modern korunkban az emberi életet nem fenyegeti annyi veszély, mint a régebbi időkben. A gyilkosság, az emberölés, a vérontás a civilizált társadalmakban megengedhetetlen, főbenjáró bűn. Ugyanakkor más veszélyek is leselkednek reánk, mint a gyilkosság. Olyan kór, melyet a modern kor lehetőségei terjesztenek, s mely gyilkosabb lehet a késnél vagy a pisztoly golyójánál.

עדות שקר בעצמו

Hamisan tanúskodunk önmagunkról.

Az Internet legmegkísértőbb vonása az anonimitás. Álnéven, vagy rejtett módon, hamis képekkel vagy arctalanul lehetünk jelen a kibertérben, mondhatunk, írhatunk bármit, a nagy többség számára sosem derül ki igazi valónk. A névtelenség által bátorítva szórhatjuk szinte válogatás nélkül a dörgedelmeket, megkönnyebbülünk, hogy “jól odamondtunk”, és számunkra ezzel az ügy lezárult.  Fel sem fogjuk, hogy milyen bűnt követtünk el.

Szavaink céltáblája nem elvont fogalom, nem a virtuális valóság terméke, hanem EMBER. Ugyanolyan érzelemekkel megáldott és megvert, mint mi vagyunk. S ahogy a kés szúr, úgy a szidalom, a sértés, a megalázó kifejezés is sebet ejt. Nem a testbe ugyan, de a lélekbe. Így még nagyobb a baj.

A testi sebek hamar begyógyulnak, a léleknek azonban nagyon sok idő kell, míg regenerálódik. A sértés, a megalázás, a megszégyenítés nyilvános aktusa roncsolja a szenvedő lelket, emészti őt, beteggé teheti.

Végig sem gondoljuk sokszor, milyen hatása lehet egy-egy szavunknak. Olykor nem is értjük, milyen fájdalmat okozunk egy félresikerült viccel vagy egy szándékoltan mérgezett szónyíllal. Tetteinkkel, másokkal való bánásmódunkkal láncreakciókat indíthatunk el, dominó-effektust generálhatunk, melynek kimenetele akár tragédia is lehet.

מאמינים בני מאמינים

Hivő emberek vagyunk. Hisszük, hogy I.ten lát és megítél bennünket. Ha a fentiekben felsoroltak nem lennének elegendőek, hogy visszatartsanak, hogy meggátolják, embertársaink nyilvános megszégyenítését, úgy ultima ratio, végső érvként idézzük fel most a teremtés aktusát:

Midőn I.ten megépíti az embert a porból és sárból, csak a test materializálódik a profán anyagból. I.ten maga leheli teremtményébe az élet lelkét. Az emberi lélek így tehát egy darabka, örökélő ajándék I.tenből magából. Az emberi lélek fájdalma I.ten fájdalma, megalázása I.ten nevét szentségteleníti meg. Mielőtt bármit tennénk, amivel embertársunkat megszégyenítjük, kérdezzük meg önmagunkat: jogunkban áll, szabadságunkban van-e I.tennek fájdalmat okozni, sárba tiporni az Ő halhatatlan ajándékát?

Reklámok