Ez a Tóra rendelkezése.

זֹ֚את חֻקַּ֣ת הַתּוֹרָ֔ה

Így áll a hetiszakaszunk elején. A folytatás azonban nem az egész Tórát ismerteti (nem is tehetné), csupán a vörös tehén paradoxona elé állít bennünket. 

A legendás vörös tehén, melynek nem lehetett egyetlen szál más színű szőre sem, különleges és az emberi értelem számára felfoghatatlan tulajdonsággal bírt. (Olyan ritka volt az ilyen állat, hogy a Misna szerint összesen hét felelt meg minden kritériumnak a második Szentély pusztulásáig.) Ezen állat hamvait vízzel kellett keverni, s azt, aki halott által tisztátalan volt, e víz megtisztította. Az a személy, aki a megtisztulóra hintette a vizet, tisztátalanná vált a hintés pillanatában. Ugyanaz a víz az egyik embert megtisztítja, míg a másikat egyidejűleg tisztátalanná teszi. Érthetetlen? Feloldhatatlan az ellentmondás? Igen. 

Miért nem azt írja Mózes, hogy “ez a tisztátalanságra vonatkozó rendelkezés”, vagy azt, hogy “ez a vörös tehén rendelete”? Miért vonatkoztatja a parancsot az egész Tanra?

Mózes nem tesz egyebet, csupán új kontextusba helyezi a Törvényt, a már olvasott, hallott, ismert rendelkezéseket, erkölcsi és filozófiai útmutatásokat eleveníti fel e megfogalmazással.

Tudja és tanítja a legalapvetőbb elvet, amelyet, még ha ismerünk is, nem vagyunk mindig tudatában. Bármit teszünk, annak nem csupán mások tekintetében vannak konzekvenciái. Mi magunk is érintettek leszünk, az aktív fél státuszából kifolyólag. Cselekedeteink visszahatnak ránk. 

Káinnak mondja az Ö.való, még a testvérgyilkosság előtt:

הֲל֤וֹא אִם־תֵּיטִיב֙ שְׂאֵ֔ת וְאִם֙ לֹ֣א תֵיטִ֔יב לַפֶּ֖תַח חַטָּ֣את רֹבֵ֑ץ וְאֵלֶ֙יךָ֙ תְּשׁ֣וּקָת֔וֹ וְאַתָּ֖ה תִּמְשָׁל־בּֽוֹ

Nemde, ha jót cselekszel, felemelkedsz, de ha nem, az ajtó előtt hever a bűn, reád vágyakozik, de kötelességed uralkodni rajta.

Ha úgy hisszük, ez valamiféle homályos megfogalmazás, általános elvi állásfoglalás, nagyobbat nem is tévedhetnénk. Ez a Tóra rendelkezése, זֹ֚את חֻקַּ֣ת הַתּוֹרָ֔ה, utal erre Mózes, már a Teremtés után közvetlenül, az emberi kor hajnalán. 

Ha jót teszel, felemelkedsz. Nem csupán mások fognak dicsérőleg reád tekinteni, nem csak a jó híred gyarapszik, de minden pozitív cselekedeted után te is többnek, jobbnak, erényesebbnek fogod magad érezni tegnapi önmagadnál. Jó példával jársz elöl, melyet mások is igyekszenek majd követni.

S igaz a fordítottja is. Rossz cselekedeteid emlékét megőrzik az emberek. Emlékeznek rájuk, hosszú évek múltán is, s akárcsak Káinon, rajtad marad a láthatatlan bélyeg. Uralkodj a bűnön, rossz ösztöneiden, haragodon, mert mélybe ránt, elsüllyeszt a rossz lelkiismeret mocsarába, s onnan nincs mindig kiút, nincs mindig felemelkedés. 

Tiszta cselekedeteid alapján ítéltess meg, mások szemében légy jó és igaz, akkor a Tóra rendelkezéseit híven és szeretettel tartod meg, s késztetsz általa másokat is azok megtartására. Nekünk ez a küldetésünk, זֹ֚את חֻקַּ֣ת הַתּוֹרָ֔ה, ez a Tóra rendelkezése.