Igen vagy nem?- Mondhat-e egy nő Káddist?

Napvilágot látott Radnóti Zoltán rabbi tollából egy rabbinikus írás[1], mely kimondatlanul bár, de engedélyezi a nők Káddis-mondását a zsinagógában.

Jelen írásunkban  erre kívánunk reflektálni.

Előrebocsátjuk: véleményünk szerint a nők szerepe a zsidó életben fontos, megkérdőjelezhetetlen. Legszentebb ünnepeinket az ő gyertyájuk köszönti. Ők a letéteményesei a családi élet tisztaságának, a kóser otthonnak. A zsidó élet legtöbb színterén egyenrangúak a férfiakkal. Egyetlen olyan területe van a zsidó életnek, melyben nincsenek azonos szerepek: a zsinagóga, a rituálé. Itt az aktív szerep a férfiaké.

Hibázott-e a kórház?- Válasz Oberlander Báruch rabbi írására

Az Egység című kiadvány 2016. augusztusi számában Jár-e a bűnösnek orvosi ellátás? címmel jelent meg Oberlander Báruch rabbi, a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület szellemi vezetőjének írása. Ebben a halácha szemszögéből közelíti meg Biszku Béla a MAZSIHISZ Szeretetkórházában történő gyógykezelését. (Szögezzük le, hogy Biszku Béla tevékenységének megítélése valóban nem tartozik a halácha tárgykörébe. Nem védjük és nem támadjuk, mert ez nem feladatunk.)

Kölcsönkenyér visszajár?

Olyan világban élünk, melyben egyre nagyobb szerepe van a kölcsönöknek. Kölcsönöket kérünk és adunk. Mi a teendő, melyek azok a kötelezettségek, melyeket a halácha a kölcsönügylet résztvevőire ró?

Nyugodjon békében?

Kérdés: A fiatalon elhunyt férjet özvegye annak idején szülei sírjába temettette el.  Majd fél évszázados özvegység után a hitves elhunyt, és szeretne férjével együtt nyugodni. Erre csak abban az esetben lenne mód, ha a régen elhunyt férj csontjait exhumálnák, és új, közös sírba helyeznék a most eltávozott özveggyel.  Kérdés, hogy a halácha szerint van-e erre lehetőség?

Válasz:

Szilárd, mint a kő?

Nagyon sok helyen -mivel építésük óta már több évtized eltelt- a mártíremlékművek felújításra szorulnak. Ezek között vannak olyanok, melyekre nem felvésték a neveket, hanem táblákra írták, és ráerősítették az emlékműre. E táblák közül van, amelyet nem lehet felújítani, annyira tönkrementek az évek során. Mi legyen ezek sorsa?

Hallgat a mély?

A Margit-hídnál talált, esetlegesen nem zsidó holtak csontjainak zsidó temetőben való eltemetésének kérdésére a MAZSIHISZ Bét Dinje egy rövidebb választ adott, e válasz itt olvasható: http://www.mazsihisz.hu/2016/02/20/downloads/rabbinikus%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1s_02_20.pdf.

Most kicsit alaposabban járjuk körül e tárgyat.

Nemzsidóként élt- s ha meghalt?

Kérdés: ha valaki elhagyta ősei hitét, és más vallás gyakorló híve lett, eltemethető-e a zsidó temetőben, szülei mellé?

Nem a modern kor velejárója…

A korrupció –gondolnánk- mai világunk elterjedt betegsége. A halácha azonban már a mózesi kortól kezdve ismeri e problémát, és eligazít, hogy miként is kell gondolkodnunk róla.

Kötelesség vagy lehetőség?

Kérdés érkezett, mely elvált szülők esetén a gyermek felügyeleti jogára vonatkozott. A konkrét kérdés az, hogy amennyiben az anya a gyermek gondviselője, mik az elvált apa gyermekéhez fűződő jogai és kötelezettségei?

Hetven év eltelt – és még mindig…

Nem tartozik a mindennapokhoz, de minden évben felröppen a hír, hogy új, a Vészkorszak idején ásott tömegsírra bukkantak. Tudjuk, hogy a Soában legyilkolt zsidók egy részét tömegsírokba temették. Szabad-e exhumálni e sírokat, és zsidó temetőben elhantolni újra a csontokat, ha tudjuk, hogy a halottak nem mindegyike volt zsidó, és nem lehet megkülönböztetni a csontokat?